Ma már valószínű nem találkozhatnánk olyan személlyel, aki ne hallotta volna a home office, azaz az otthoni munkavégzés kifejezést. Ennek egyik oka a koronavírus járvány, hisz ezzel összefüggésben mindenki szókincsébe belopta magát ez az angol kifejezés. Időnként a távmunka is a szemünk elé kerül, leginkább mint a home office helyettesítő kifejezése. A kettő valóban ugyanaz lenne, vagy van köztük különbség? Mit kell tudni a home office-ról, és mit a távmunkáról?
Mi a távmunka?
Elsőként azt nézzük meg, hogy mi a távmunka. Nem véletlenül érdemes ezzel kezdeni, ugyanis a távmunkavégzést a Munka Törvénykönyve viszonylag részletesen szabályozza.
„Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.” – mondja ki a Munka Törvénykönyve.
Fontos, hogy távmunka esetén nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén, telephelyén történik a munkavégzés. Sok esetben a munkavállaló az otthonában végzi a távmunkát, de ez nem szükségszerűen van így.
Ami a távmunkát távmunkává teszi, az nem csak a hely, ahol a tényleges munkavégzés történik. A távmunkához az is kell, hogy a munkavégzés információtechnológiai és informatikai eszközzel történik, és a munkavégzés eredménye is elektronikus eszközzel jut el a megjelölt helyre.
Fő szabály szerint távmunkavégzésre akkor kerülhet sor, ha a felek a munkaszerződésben így állapodnak meg. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus veszélyhelyzet kissé átírta ezt az előírást. A Kormány veszélyhelyzetben hozott 47/2020 (III. 18.) Korm. rendelete értelmében „a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti”.
A távmunka egyes kérdései
1. Ki osztja be a munkaidőt távmunka esetén?
Fő szabály szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló munkarendje kötetlen, a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, saját maga osztja be munkaidejét.
Ez persze nem jelenti, hogy ezzel akár egyik, akár másik irányba vissza lehetne élni. Vagyis a munkáltató nem teheti meg, hogy 40 helyett heti 60 órát „vár el” a dolgozótól, de a dolgozó sem élhet vissza a helyzettel, hogy 40 helyett csak 20 órát szentel a teljes idős munkájának.
Természetesen a felek megállapodhatnak abban is, hogy a távmunkát végző munkavállaló munkaidejét a munkáltató osztja be. Fontos lehet ez, ha valaki olyan munkakört lát el távmunkában, melynél jelentősége van annak, hogy a munkavégzés a nap mely időszakában és milyen napokon történik. E nélkül is igaz azonban, hogy a kötetlen munkaidő nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak ne kellene rendelkezésre állni meghatározott időpontokban, mint például egy megbeszélés, telefonkonferencia stb.
2. Ki biztosítja a munkaeszközt?
Ez a felek megállapodásán múlik. Nincs kizárva, hogy az eszközöket a munkáltató adja, de az is megengedett, hogy a munkavállaló a saját eszközeit használja.
Fontos, hogy ha a munkaeszközt a munkáltató biztosítja, akkor azt is megszabhatja, hogy azt csak a munkavégzés céljából használhatja a dolgozó. Vagyis nem játszhat rajta a gyerek, vagy az esti filmnézésre se kucorodjon a család a céges gép elé. Ha a munkaeszközt a munkatárs saját maga biztosítja, akkor természetesen ilyen megkötést a munkáltató nem alkalmazhat.
Az eszköz biztonságos munkavégzésre való alkalmasságának ellenőrzése akkor se maradjon el, ha a munkatárs adja az eszközöket. A biztonságos munkavégzés távmunka esetén is részét képezi a munkáltató felelősségének. Mondjuk, nem árt, ha a számítógép vezetékei nem lógnak életveszélyesen össze-vissza és a konnektor megfelelő érintésvédelemmel van ellátva. Ezeket természetesen a munkáltató jogosult ellenőrizni.
3. Munkáltatói ellenőrzés távmunka során
Ahogyan más munkaviszony esetén, a távmunkánál is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.
Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.
4. Ki viseli a távmunkavégzés költségeit?
Ebben mindenképpen érdemes előre megállapodni. Bizony távmunka esetén is felmerülhetnek a munkavégzéssel kapcsolatos komolyabb költségek is. Lehet ez például a telefon vagy internet költsége, de akár a munkához szükséges különleges eszköz vagy nyomtatási költség is előfordulhat, ha a munkavégzés jellege ezeket megkívánja.
A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Természetesen távmunka esetén kissé árnyaltabb lehet a kép, hogy milyen munkavégzéssel kapcsolatos költség merül fel, hiszen például a dolgozó saját otthonában lévő internet nyilván nem csak a munkavégzést szolgálja. A legszerencsésebb, ha a viták elkerülése érdekében a felek megállapodnak a költségekkel kapcsolatban.
Mit jelent a home office munkajogi szempontból?
A home office, vagyis az otthoni munkavégzés nem egyenlő a távmunkavégzéssel. Valójában a home office nincs külön nevesítve a Munka Törvénykönyvében.
A home office, vagyis otthoni munkavégzés és a távmunka között annak rendszeressége a különbség. A rendszeres otthoni munkavégzés esetén jogilag távmunkavégzés valósulhat meg. Vagyis abban az esetben fő szabály szerint munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkában dolgozik. Azért írom, hogy fő szabály szerint, mert a koronavírus miatti veszélyhelyzetben a Kormány rendelete alapján ez a törvényi rendelkezés átmenetileg nem érvényesül.
A home office eseti jelleggel fordul elő, amit vagy a munkáltató rendel el, vagy maga a munkavállaló kérésére, a munkáltató engedélyével történik.
Fontos, hogy az otthoni munkavégzés esetén is legyenek irányadó szabályok. Ezeket a munkáltató erre vonatkozó szabályzatban határozhatja meg, természetesen figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket. Érdemes a szabályokat úgy lefektetni, hogy azok mindkét fél kérdéseire megfelelő válaszokat adjanak.
A home office egyes kérdései
1. Ki osztja be a munkaidőt home office esetén?
Az esetileg elrendelt otthoni munkavégzés során nem érvényesül a távmunkánál meglévő fő szabály, hogy a munkaidőt magának osztja be a dolgozó.
A munkavállaló továbbra is köteles a meghatározott munkaidejében rendelkezésre állni és munkát végezni. Természetesen sok múlik azon, hogy a munkáltató milyen home office szabályokat hoz.
2. Ki biztosítja a munkaeszközt?
Alapvetően ilyen esetben is érvényesül az az általános szabály, hogy a munkavégzés feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania.
Annak nem látom akadályát, hogy az eszközök biztosításával kapcsolatban esetlegesen más tartalmú megállapodás szülessen a felek között. Arra azonban mindenképpen figyelni kell, hogy azokat a kérdéseket rendezzék, melyeket mondjuk egy távmunkavégzés esetén is meg kellene tenni.
Az eszközök munkavédelmi szempontú megfelelősége, a biztonságos munkavégzés home office esetén is fontos követelmény, és a munkáltatónak e körben fennáll a felelőssége.
3. Munkáltatói ellenőrzés home office-ban
A home office esetén is igaz, hogy a személyhez fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Különösen fontos erre figyelni, amikor a munkavállaló saját lakásában végzi a munkáját.
Alapvetően a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját. Azt is meg kell állapítani, hogy a helyszínen történő ellenőrzés bejelentése és megkezdése között mennyi időnek kell eltelnie. Váratlanul nem toppanhat be a főnök ellenőrizni. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló számára aránytalan terhet, de igaz ez a munkatárs családtagjaira is, ha a távmunkát saját otthonában végzi.
4. Ki viseli a munkavégzés költségeit?
A munkaviszonyra vonatkozó általános kötelezettségek alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez a szabály az otthoni munkavégzés során is irányadó.
Célszerű a munkáltatói szabályzatban vagy utasításban arra is kitérni, hogy milyen feltételekkel engedélyezhető az otthoni munkavégzés.
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán és a többi közösségi média felületükön: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
A cikk eredetileg az Érthető Jog – A jogról könnyedén honlapon jelent meg, újraközlése szerzői engedéllyel történt.
Dr. Kocsis Ildikó 1998-ban szerezte meg jogi diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében Európa jogi szakjogász diplomát szerzett 2002-ben.
Dr. Kocsis Ildikó a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda (korábbi nevén Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda) 2004-ben történt megalapítása előtt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Jogi Főosztályán jogtanácsosként dolgozott (1999-2004), ahol főtanácsosi címet szerzett 2003-ban.
Jelenleg olyan Érthető Jog kiadványokon is dolgozik, melyek nem jogászok számára is segítséget nyújtanak a jogi előírások megértésében. Dr. Kocsis Ildikó szakterülete a polgári jog, szerződések, peres és nem peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog továbbá az Európai Unió joga. Folyékonyan beszél angolul.